Iratkozz fel hírlevelünkre

Ozmotikus hipertónia. Tudja, hogyan lehet azonosítani egy hipertóniás oldat?

Tartalom

magas vérnyomás 2 fok mcb 10

Ha híg az oldat, akkor az oldott részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg és marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz.

A szolvatált részecskék — amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének — a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek. Az oldatokban az oldott anyagok a teljes térfogatban igyekeznek a teret homogénen betölteni, hasonlóan, mint ahogy a gázok a rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltésére törekednek.

magas vérnyomás kezelése ru

Ha ezt ozmotikus hipertónia akadályozza semmi, akkor ez a homogenizálódás diffúzió útján valósulhat meg. A nem homogén — tehát inhomogén, vagy heterogén — rendszerben a komponensek kémiai potenciálja a hely függvényében nem azonos, ezért önként olyan folyamatok játszódnak le, amelyek az oldatokban és a gázokban is a komponensek egyenletes eloszlásához vezethetnek transzportjelenség.

Hipertónia

A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át A részecskék mozgását akadályozza az oldatot és a tiszta ozmotikus hipertónia vagy hígabb oldatot elválasztó féligáteresztő hártya, aminek következtében csak a kisebb méretű részecskék az oldószer molekulái képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű szolvatált részecskék viszont nem. Az ilyen hártyával elválasztott oldatoknál a termodinamika miatt, a koncentrációjuk kiegyenlítése végett az oldószer részecskéi a hígabb oldatból a töményebb felé áramlanak.

A simaizmok működése 1. Az új tények áradásával folyamatosan új felfogások váltják fel a régieket.

Az ozmózis oka[ szerkesztés ] Az ozmózis oka az, hogy ozmotikus hipertónia potenciálkülönbség van az egymással érintkező két oldat komponensei között és az önként végbemenő kiegyenlítődés folyamán a részecskék méretviszonyai miatt a kisebb koncentrációjú oldat felől több oldószer-molekula jut időegység alatt a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mint onnét vissza a hígabb oldatba. Ennek az egyensúlyra vezető folyamatnak az eredményeként az oldott anyag kémiai potenciálja a töményebb oldatban csökken a vízé pedig nőa kisebb koncentrációjú oldatban pedig az oldott anyag kémiai potenciálja megnő a vízé pedig csökken.

Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly.

szindrómák a 2 fokú magas vérnyomásban

Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük. Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt ozmotikus hipertónia nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak.

Az ozmózisnyomás nagysága kiszámítható hidrosztatikai nyomás mérésével, a mellékelt ábrán látható kísérleti berendezésben.

a magas vérnyomás betegségének kialakulása

Az oldószer bejutása az oldatfázisba térfogat-növekedést okoz, ennek következményeként az edény függőleges csövében a folyadékszint fokozatosan emelkedik ΔH. Ebből adódóan a folyadékoszlop nyomása ellene hat az oldószer beáramlásának.

táplálkozás a 4 fokozatú magas vérnyomásért

A folyadékszint a csőben addig emelkedik, ameddig a hidrosztatikai nyomás egyenlővé nem válik az ozmózisnyomással: π.